Új cikksorozatot indítunk, amelyben mindig az éppen aktuálisan gyűjthető gyógynövényeket és azok hatásait írjuk le.
A cikkekhez tartozó képeket, a könnyebb felismerés miatt pedig megtalálhatjátok a honlapon itt, vagy a képgalérián keresztül, a cikk címével megegyező mappában. Kellemes és hasznos időtöltést kívánunk!
Lássuk a tavasz első gyógynövényeit!
Virágzik az első hűtőben és lakásban nevelt tulipánom.
Bevallom, akadt némi növényvédelmi probléma a hűtőszekrényben, ezért korábban ki kellett ültetnem a hagymákat cserépbe. A penicilliumos betegség jelent meg a legtöbb hagymán. A betegség tünete, a Penicillium expansum kékeszöld konídiumtartó gyepe és a hagymalevelek foltokban történő barnulása, még szerencsére csak a külső hagymalevelek felületén jelentkezett. Kontakt hatásmódú folpet hatóanyagú növényvédőszerrel kezeltem a hagymákat, majd hűvös száraz, szellős helyen néhány napig száradni hagytam őket.
Lassan a tél végéhez közeledünk, a természet zöldellni kezd, megújul. Az ember szervezetének vitaminkészletei azonban ilyenkor a legalacsonyabbak.
Elárasztják a bevásárlóközpontok zöldség-gyümölcs részlegét a különböző déli gyümölcsök. Ezek nagy részének magas a C-, és más vitamin tartalma. Ódákat zengnek a narancs, a mandarin és a citrom egészségtámogató hatásairól. Megjegyzem, nem alaptalanul.
Ugye, milyen szépek a Húsvétkor és nőnapon a virágboltokban kapható hagymás virágok? Jácint,(Hyacinthus orientalis), tulipán (Tulipa gesneriana), nárcisz (Narcissus pseudonarcissus, N. tazetta, N. poeticus), krókusz (Crocus speciosus, C. biflorus, C. ancyrensis) a leggyakoribbak.
A napokban (október 19-24) éri el maximális fényességét az év eddigi legfényesebb üstököse, a 103P/Hartley üstökös. Jelenleg a Perseus csillagképben tartózkodik, annak is a Cassiopeiához közelebb eső csillagai mellett. Számítások alapján, október 19-24 között 4,5 magnitúdós lesz, de eddigi megfigyelések szerint elmarad a várt fényességtől.
Bővebb információkat a Vega Csillagászati Egyesület honlapján olvashatsz.
Itt az ősz. Gondoskodnunk kell bonsai növényeink biztonságos átteleléséről.
1. Magyarországon a szabadban élő fajok
Hazánkban őshonos, vagy más szabadban élő fásszárú növények (bükk, gyertyán, juhar, madárbirs, fenyőfélék stb.).
Ezeket ilyenkor, ősszel kiültethetjük a cserépből a földlabdával együtt szabadföldbe. Tavasszal majd ismét cserépbe tesszük. Ez nem okoz a növénynek nagy stresszt, és nem zavarja meg szokásos biológiai ritmusát. A cserépben hagyva is ki lehet ültetni őket, de így előfordulhat, hogy a cserép szétfagy.
Bedő Veronika, okleveles kertészmérnök és szakfordító vagyok.
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végeztem
növényvédelem szakirányon.
Jelenleg fordítóként dolgozom cégemben, a GEMMAVERA Kft-ben.
Hobbim a fotózás és a csillagászat.
Fotóimat nézd meg a Képgalériában!
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán szereztem angol szakfordítói diplomát és mezőgazdasági szaknyelvi angol felsőfokú nyelvvizsgát.
Fordítást vállalok angol - magyar nyelvpárban (oda-vissza).
Vállalt szakterületek: növénytermesztés, növényvédelem, mezőgazdaság, biológia, informatika, oktatás.
Fordításhoz a MemoQ translator pro fordítási környezetet használom, melyhez saját licencszel is rendelkezem.
A Földön élő emberek száma egyre nő, élelmiszer ellátásukhoz felhasználható földterület mérete azonban nem növelhető vég nélkül. Emiatt a növénytermesztés világszerte egyre intenzívebbé válik. Ezeken az intenzíven művelt területeken lényeges szempont a környezet terhelésének csökkentése, a biodiverzitás megőrzése. A környezetvédelem mellett az integrált növényvédelem alapvető célja a hasznos rovarok védelme. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjük ezeknek az állatoknak az életmódját. A fullánkos hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera, Aculeata) fontos szerepet töltenek be az agrár ökoszisztémákban.